VHT és társasház alapítás
A VHT szerinti végrehajtás megszüntetésének folyamata
Mi a VHT. 41. § szerinti eljárás?
Amikor valaki ellen végrehajtási eljárás indul, sok esetben felmerülhet, hogy a követelés már nem áll fenn, vagy elévült. Ilyenkor a bírósági végrehajtásról szóló VHT törvény 41. §-a alapján van lehetőség az eljárás megszüntetését kezdeményezni. Ez a paragrafus biztosítja azt a jogot az adósnak, hogy bizonyos feltételek mellett megakadályozza a jogtalannak vélt végrehajtást. A VHT törvény szerint az adósnak először valószínűsítenie kell, hogy a követelés alaptalan, már teljesítette azt, a követelés megszűnt, vagy elévült.
Az eljárás menete
A folyamat első lépéseként az adósnak okirattal kell valószínűsítenie állítását a végrehajtó felé. Ez lehet bármilyen dokumentum, amely alátámasztja, hogy a követelés nem jogos. A végrehajtó ezután továbbítja az adós állításait a végrehajtást kérőnek, akinek 15 napon belül nyilatkoznia kell a követelés fennállásáról.
Fontos tudni, hogy a végrehajtó ebben a szakaszban nem dönthet érdemben az ügyről, csupán közvetítő szerepet tölt be. A VHT szerinti eljárásban a végrehajtó feladata csupán az adós állításainak továbbítása, majd a végrehajtást kérő válaszának fogadása.
A végrehajtást kérő lehetséges válaszai
A végrehajtást kérő két módon reagálhat az adós állításaira:
- Elismerheti az adós állítását, és megfizetheti a felhívásban megjelölt összegeket. Ebben az esetben a végrehajtási eljárás befejeződik.
- Megtagadhatja az adós állításának elismerését, vagy elmulaszthatja a nyilatkozattételt, illetve nem fizeti meg a felhívásban megjelölt összeget.
A második esetben a VHT törvény előírja, hogy a végrehajtó az ügyet tovább kell, hogy küldje a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ezután az adós végrehajtás megszüntetése iránti pert indíthat.
A per előkészítése
A per megindítása előtt ajánlott jogi képviselő segítségét kérni, aki elsőként bekéri a végrehajtási eljárásban keletkezett utóirat listát. Ennek alapján lehet megállapítani, milyen végrehajtási cselekmények történtek, és hogy az elévülés valóban bekövetkezett-e. A szakértő ügyvéd segíthet meghatározni, hogy valóban megalapozott-e az elévülésre való hivatkozás.
A megfelelő előkészítés nélkül az adósok gyakran elveszítik a végrehajtás megszüntetésére irányuló pereket, mivel nem rendelkeznek a szükséges jogi ismeretekkel és bizonyítékokkal. Érdemes tehát időben szakértőhöz fordulni, hogy a VHT 41. § szerinti eljárást sikeresen le lehessen folytatni.
Társasház alapítás folyamata és jogi háttere
Mi a társasház?
A társasház olyan ingatlanforma, ahol az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek külön tulajdonban vannak, míg az épület szerkezeti elemei és közös használatú területei közös tulajdont képeznek. A sikeres társasház alapítás folyamata jogi szakértelmet igényel, hiszen számos feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy a földhivatali bejegyzés megtörténhessen. A társasház létrehozásának alapfeltétele, hogy az ingatlanon legalább két, műszakilag megosztott önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség legyen kialakítva.
Az alapító okirat jelentősége
A társasház alapítás legfontosabb dokumentuma az alapító okirat, amelynek elkészítése ügyvédi közreműködést igényel. Az alapító okiratot közokiratba kell foglalni vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni, majd valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia. Ez a dokumentum tartalmazza a külön tulajdonba kerülő ingatlanrészek pontos meghatározását, a közös tulajdonban maradó épületrészeket, valamint a tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadokat.
A bejegyzés folyamata
A társasház alapítás akkor válik hivatalossá, amikor a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi. Ehhez az alapító okiraton kívül szükség van az épület alaprajzára, a külön tulajdonba kerülő helyiségek pontos megjelölésére, és műszaki dokumentációra. Fontos tudni, hogy társasházat nemcsak meglévő, hanem felépítendő épületre is lehet alapítani. Ilyenkor az építési engedély és az alapító okirat alapján kérhető az előzetes alapítás tényének feljegyzése az ingatlan-nyilvántartásba.
Kötelező közgyűlés és képviselet
Az alapító okirat aláírását követő 60 napon belül közgyűlést kell tartani, amelyen többek között megválasztják a közös képviselőt. A közös képviselő a társasház jogi képviselője lesz, aki képviseli a tulajdonosok érdekeit. Ha a közös tulajdon társasházzá alakításában a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni, bármelyikük kérheti a bíróságtól az átalakítás elrendelését.
Szakértelem jelentősége
A társasház alapítás nem egyszerű folyamat, számos buktatót rejt magában. A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a nem megfelelően elkészített dokumentáció miatt elhúzódik a bejegyzési eljárás. Ezért különösen fontos, hogy a társasház alapítási szándék esetén jogi szakemberhez forduljanak az érintettek, aki biztosítani tudja, hogy az alapító okirat minden szempontból megfeleljen a jogszabályi követelményeknek.
